A házról
A története
A „Csutaj” a néhány, még ma is álló ház egyike, mely még az 1700-as években épült. A korához képest gyönyörű állapotban van, melyet folyamatos gondoskodással és szeretettel érünk el. Az eredeti gerendás födém, hajópadló és nyílás zárók betekintést engednek a régi kor építészetébe, és annak tartós mivoltába. Kérjük vendégeinket, hogy itt tartózkodásuk alatt óvják ezt az egyedülállóan egyben maradt, régi házat, hogy még sokan élvezhessék azt a kellemes hangulatot, és kikapcsolódást, amit nyújt.
A patak
A ház mellett csordogáló kis patak a Remeteforrásból ered, és előbb a Tarna patakot táplálja, melyből később a Tarna folyó lesz. Vize tiszta, néhány éve visszatelepültek bele a folyami rákok is, melyek a meder szélén rejtőznek, de kitartással megfigyelhetők.
Parádsasvár
Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A község Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el, ahonnan szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.
A környékbeli települések, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezeket településeket, ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.
II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.
A 19. század-ban egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma 5 csillagos luxusszállóként üzemel. Parádsasvár sokáig nem volt önálló település, 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A sasvári kastélyról sokáig Mátrasavár néven volt ismert a falu, csak 1958-ban vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta mai nevét.
Praktikus tudnivalók
A ház nem közvetlenül az utca mentén helyezkedik el, hanem egy meredek lejtőn lehet lejutni. Figyelni, kell, hogy adott esetben fel is tudjon jönni majd a gépjármű!
Az udvarban tűzrakó hely, tetővel ellátott hintaágy, 10 személyes fedett kerti asztal, lengő teke, a patak partján fára akasztható függőágy és grillező található.
A bejárati ajtó kicsit nehezen záródik, a kulcs elforgatása előtt kérjük szorosan behúzni.
Lent a háznál, a patak miatt mindig néhány fokkal hűvösebb van, mint fent az utcán. A házban is, a vastag falak miatt télen, fűtés nélkül 10-15, nyáron kellemes 20 fok van.
Amennyiben nem autóval érkeznek, a www.volnabusz.hu honlapon megtalálható az autóbusz menetrend.